notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!

A közösségi média függőség létező jelenség!

Vedd fel velünk a kapcsolatot, kattints!
Főoldal > A közösségi média függőség, mint valós jelenség

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

A közösségi média függőség, mint valós jelenség


2019/07/03
Czifra Zsófia, online marketing tanácsadó

Mindenütt ott van. Reggel az első dolog, amit megnézünk. Munkába menet minden adandó alkalommal rápillantunk. Egy újabb rezgés. Értesítés jött. Lájk. A munka közben is előkerül a zsebből az okostelefon. Indulás haza. Jött új üzenet? A zebrán átsétálva sem nézel szét – valaki új videót töltött fel. Rezgés. Táska a székre, telefon már a kézben. Dupla koppintás. Lájk. Végre itthon, végre újra az Instagramon, a való élet meg csináljon, amit akar.
 

Függőség a közösségi médiától

Az emberiség történelme során soha nem volt még olyan szokás, ami olyan rohamosan kebelezte be a világot, mint a közösségi média bújása. Kifejezéstelen arccal bámuljuk okostelefonunk képernyőjét, pedig a végtelen görgetés, koppintgatás semmilyen valós előnyt vagy megkönnyebbülést nem kínál számunkra. A közösségi média életünk összes részére beférkőzött, és ma már tényleg csak az igazán idős korosztályban találkozhatunk olyanokkal, akiknek semmilyen közük nincs valamelyik népszerű hálózathoz.

 

Minden a pénzről szól

A cégóriások folyamatos figyelmet várnak el tőlünk, és ezt töretlenül meg is kapják. Ez az üzleti tervük alapja – hogy minél többet akarjunk tőlük. Ez megkérdőjelezhetetlen tény – a közösségi platformok olyan termékek, amiket az első pillanattól kezdve arra éleztek ki, hogy függőséget okozzanak. Nem is olyan rég ez még a cigaretta „feladata” volt, ma viszont már sokkal „biztonságosabb” dolgokra függünk rá – kedvelésekre, lájkokra. Mindez persze pontosan úgy zajlik, ahogy a közösségi platformok vezetői eltervezték, elvégre minden egyes kattintással, görgetéssel egyre több és több információt gyűjtenek be rólunk, amit aztán jó pénzért eladhatnak azoknak a hirdető cégeknek, amelyek a legtöbbet kínálják értük.

 

A közösségi média óriásai úgy tesznek, mintha megváltanák a világot, és jobb hellyé formálnák azt – persze miért is vallanák be, hogy egy káros, szenvedélyt okozó terméket próbálnak (sikeresen) lenyomkodni az ember torkán?

 

„Nem tartom elképzelhetetlennek, hogy 20 év múlva kiderül majd, hogy a közösségi média azt csinálja az agyunkkal, mint a dohányzás a tüdőnkkel.” – Yancey Strickler, vezérigazgató (Kickstarter).

 

A közösségi médiáról köztudott, hogy igencsak fejlett algoritmusok szerint működik, amelyeket kifejezetten úgy készítettek el, hogy manipulálják a véleményeinket, a platformokon töltött időnket, aktivitásunkat, és persze költekezésünket is. A Szilícium-völgyben még egy külön kifejezés is született erre: „agyhackelés”.

 

Tristan Harris, a Google volt designetikai szakértője szerint mindez olyan, mintha az embernek „egy nyerőgép lenne a zsebében”. Hasonlóképpen a szintén erősen addiktív szerencsejáték-iparhoz, a közösségi hálózatok üzemeltetői is azt az emberi tulajdonságot használják ki, amely rávesz bennünket arra, hogy újra és újra meghúzzuk azt a kart – hogy újra és újra megnézzük, hogy ki mit töltött fel a Facebookra az elmúlt 5 percben.

 

„Az alkalmazások és webhelyek időszakos változó jutalmakat szórnak szét a termékeikben, mert ez jó üzlet” állítja Tristan a „How Technology is Hijacking Your Mind” (Hogyan tör be a technológia az elmédbe) című cikkében.

 

Egy másik, 2017-es cikk szerint az emberek több mint 4 órát töltenek naponta okostelefonjuk nyomkodásával, ami életük során durván 5,4 évnek felel meg. Ez több, mint ötször annyi idő, mint amennyi egy átlag ember szocializációs folyamatokkal tölt egész életében (1,4 év).

 

Ez egy betegség.

 

Természetesen szó sincs arról, hogy a közösségi média egy minden tekintetében negatív, gonosz, káros dolog lenne, hiszen számos valós előnyét is felsorolhatnánk. Az emberek kapcsoaltba léphetnek egymással a világ bármely pontjáról, közösségek alakulhatnak ki, érdekes dolgokat fedezhetünk fel rajta, és teret nyújt a fontos témák terjedésének is (környezeti, társadalmi problémák, stb.) Azonban nem csak az ilyen pozitív dolgokkal kell, hogy tisztában legyünk, hanem a közösségi média rejtett, tudatalatti manipulációjával is. Ne feledjük: hatalmas cégek állnak ezek mögött, amiket nem érdekel más, csak hogy minél több pénzt keressenek.

 

Egészségügyi problémák

Pihengetünk?

A közösségi média több szakértő szerint is komoly hatással van szellemi egészségünkre. Az embereket magába szippantja az értesítésekből és számokból álló jutalomrendszer, ami a legtöbb közösségi platform és alkalmazás egyik legalapvetőbb stimulánsa. Egy kutatás szerint az emberek egy jelentős dopaminlöketet éreznek, valahányszor új értesítésük érkezik – ugyan ezt teszi a nikotin, a kokain, és a szerencsejáték is.

 

Az agyunk hasonlóképpen reagál ezekre a behatásokra, mint az evésre, a szeretkezésre, vagy más élvezetes tevékenységekre – éppen ezért olyan veszélyesen addiktív. Néhány ember kirekesztve érezheti magát, ha még nem csatlakozott a legfelkapottabb közösségi platformokhoz. Épp úgy, mint a közösségi dohányzás, a közösségi média is főként azokra jellemző, akik nyomást éreznek magukon, és nem szeretnének kimaradni a legújabb trendből. Mások elzárkózottnak, depressziósnak érezhetik magukat, és szorongást tapasztalhatnak a közösségi média miatt, amire Pittsburgh-i Egyetem egyik kutatása világított rá.

 

A bizonyíték egyértelmű és tagadhatatlan, és minél tovább fordítunk hátat neki, annál nehezebb lesz visszafordítani a dolgokat, ahogyan régen azt a dohányzással tették az emberek. A közösségi hálózatok mögött álló cégóriások is tanultak a dohányipar bűneiből, csak éppen nem elkerülni próbálják ezeket a hibákat, hanem szándékosan felhasználják őket arra, hogy függőségbe taszítsák az embereket, egyáltalán nem törődve azzal, hogy ennek milyen egészségügyi hatásai lehetnek. Akárcsak azt anno a dohányipar tette, a Facebook és más óriáscégek már most célba vették a gyerekeket, elvégre ők a jövő fogyasztói, és minél előbb kezdik el manipulálni őket, annál jobb.

 

A közösségi károk listája elszomorítóan hosszú. A közösségi média beférkőzött életünk legintimebb részeibe is, és komoly szinten befolyásolja napi rutinunkat is. Ott van például a munkahelyi hatékonyság – hogy lehet úgy belemerülni egy feladatba, és fókuszálni arra, ha öt percenként rápillantunk a telefonunkra?

 

Egy másik érzékeny téma a közösségi média demokráciára, és politikai nézetekre gyakorolt hatása is – a Cambridge Analytica botrány kiváló példa (erről részletesen ITT írtunk) erre. Habár a közösségi média és a politika kapcsolata csupán az elmúlt években vált felkapott témává, már jó ideje tapasztalhatók e javarészt szabályozatlan rendszer hatásai. Ezt a problémát az Economist fogalmazta meg kiválóan egy korábbi kiadványukban, amely a „Social media’s threat to democracy” (A közösségi média a demokráciát fenyegeti) címet kapta:

 

„Mindenki, aki böngészte már a Facebookot tudja, hogy a bölcs gondolatok terjesztése helyett a rendszer olyan megrögzött dolgokat dob elénk, amelyek hajlamosak megerősíteni az emberek elfogultságát.”

 

Van remény

Szerencsére ezeknek az óriáscégeknek még mindig van lehetőségük tenni a negatívumok ellen. Például feltüntethetnék felületeiken a túlzott közösségi média használat káros hatásait – éppen úgy, ahogyan a cigarettadobozokon is láthatók ezek az üzenetek.

 

Az, hogy ezek a rendszerek algoritmusok szerint működnek sokat segíthetnek például a téves információk visszaszorításában, és habár sokat hallhattunk például arról az elmúlt időkben, hogy a Facebook igyekszik fellépni a megtévesztő tartalmak ellen, valószínűleg sokkal több és keményebb munkára lesz szükségük, hogy az eredmények tapasztalhatók is legyenek.

 

Na persze azzal, hogy visszaszorítják az álhíreket és a szenzációhajhász tartalmakat saját üzleti modelljüket is sértik, elvégre ezek a tartalmak kiválóak arra, hogy az embereket visszacsalogassák és aktivitásra buzdítsák a platformon, ami értelemszerűen addiktív stratégiájuk fontos részét képezi.

 

Habár a közösségi média már több mint egy évtizede a hétköznapok része, a szabályozása még mindig gyerekcipőben jár, és a törvényalkotás egyszerűen képtelen lépést tartani az új trendek, platformok, és funkciók megjelenésével.

 

A kapcsolattartás minden nappal egyszerűbbé válik, valódi, emberi kapcsolataink mégis gyengébbek, mint a történelem során valaha. Hogy mik lesznek a hosszútávú következmények, arról csak találgatni tudunk, de ha még egy ennél is kritikusabb állapot irányába tartunk, akkor nem sok jót jósolhatunk magunknak.
 

Facebook Instagram LinkedIn Online marketing SMM

Hasznos volt számodra ez a cikk?

Mondd el mennyire!

Szavazatok száma: 134

Átlagos értékelés: 4.8




Ajánlatkérés

Több vásárlót szeretnél? Több vendéget szeretnél? Több ügyfelet szeretnél? Hatékonyabb marketinget szeretnél? Megalkotjuk tökéletes marketing stratégiádat, 2019.07.31-ig történő megrendelés esetén ennek díját elengedjük*.


*egy éves megrendelés esetén


Pihengetünk? mobile
Magyarország leglátogatottabb online marketing blogja

ENNYIEN OLVASTÁK A BLOGOT
2019. JANUÁR 1. ÓTA:
288 957
Kövess minket
Iratkozz fel!
Naprakész online marketing tippek és esettanulmányok
Marketing szakszótár

Alkalmi visszafordulás

Mit is jelent az alkalmi visszafordulás? Az alkalmi visszafordulás az amikor egy emailt...

Többszintű marketing

A legtöbb cég kiskereskedőkön és/vagy áruházakon...

Lekérdezés

Mi az a lekérdezés? A lekérdezések az informatikában...

Hirdetésbővítmény

Mi az a hirdetésbővítmény? A hirdetésbővítmények...

Beágyazott egyezés

A beágyazott egyezés egy kevésbé ismert, összetettebb...
Online marketing tanácsadó 1998-óta

Diplomáim megszerzése után nem tudtam eldönteni, hogy a tudományos pályán maradjak, vagy helyezzem marketing iránti érdeklődésemet üzleti alapokra. Legyen hát a kettő együtt, gondoltam. Levelezőn kezdtem neki a marketing doktori elvégzésének, oktattam az egyetemen, közben megalapítottam a Marketing Professzorok BTL Kommunikációs ügynökséget. Az eltelt időszakban több, mint 500 KKV és több tucat nagyvállalat marketing kommunikációjában játszottam szerepet. A kutatást sem adtam fel, csapatommal egy olyan marketing kommunikációs stratégiát építettünk fel, mely keresőoptimalizálás (SEO), Social Media Marketing és tartalommarketing (publishing) alapokon szinte minden iparágban eredményesen és költséghatékonyan bevethető. Amennyiben eljutottál már oda, hogy tudod, a Ti cégeteknél is egy ilyen hatékony marketing kommunikációs stratégiára van szükséged, kérd ajánlatunkat! Ha még nem érzed az Internet elsöprő erejét, olvasgasd cikkeinket - de tudom, egyszer így is eljön a Te időd!

Online marketing tanácsadó 1998-óta
Online marketing tanácsadás

Az online marketing nem egyezik meg az offline marketinggel. Egészen másak a reakcióidők, a reakciók, az eszközök. Legyen szó kisvállalkozásról vagy egy gyógyszergyár több brandjéről, az eddig bevált sales és marketing nem adaptálható az online világra. Nem elég egy cégbemutatkozó, sőt nem elég egy jól megírt marketing szöveg sem. Az Interneten nem csak a potenciális vevőknek írunk, a keresőmotorokat és az Internetezők szokásait is figyelembe kell vennünk. Ha viszont ezeket eltaláljuk, elkapunk egy fonalat mely akár olyan ingyenes reklámot hozhat cégünknek, amely annyi emberhez jut el, amennyit a hagyományos eszközök segítségével nem is remélhetünk. Mi kell ehhez? Keresőoptimalizálás? Közösségi média marketing? Tartalommarketing? Egy kreatív ötlet és sok-sok tapasztalat, na és mindenek előtt egy jól kidolgozott marketing stratégia! 

Online PR és Publishing

Az online marketing mellett a Publishing és az online PR is része egy komplex marketing stratégiának. Gyógyszergyáraknál dolgozva megtanultam, mi az, ha az embert nem csak a kőkemény és tőkeerős konkurencia akarja megfektetni, feljelenteni, elgáncsolni, hanem a hatóságokkal és a média ellenszelével is harcolni kell. Sok olyan projektben vettem rész, ahol még csak látszódnia sem szabadott annak, hogy mit akarunk eladni, mégis konkrét eladási számokat vártak a multinacionális vállalat központjában az online PR vagy a Publishing hatására. Hibázni nem lehet, mert a konkurencia és a hatóságok szeme ránk szegeződik, a legkisebb félrelépésre is milliós büntetéseket várhatunk. Mégis rekordokat döntöttek az eladás-növekedési számok!

Online marketing előadások, oktatás és kutatás

A Gödöllői Szent István Egyetem Marketing Intézetének oktatójaként nem csak a diákok képzésében, de az elméleti kutatásokban is részt veszek. Doktori (PHD) munkám is online marketing témában készül. Az egyetemi kutató munka és a Marketing Professzorok Kft. mindennapi éles gyakorlati munkája során olyan tapasztalatokat szerezhetek, amelyet kevesen ma Magyarországon. Az élvonalbeli, EU-s forrásokból is támogatott elméleti egyetemi kutatás és az üzleti élet könyörtelen kihívásainak kombinációja hatékony és a konkurencia előtt járó tudást ad. Ezeket nem csak diákjaimnak, hanem nemzetközi marketing konferenciákon kutató társaimnak is igyekszem átadni, de ügyfeleimnél a mindennapi gyakorlatban is sikerrel alkalmazom. Keresőoptimalizálás, Facebook marketing, AdWords kampányok, LinkedIn és sorolhatnám azokat a vállalati tanfolyamokat, amelyeket tartottam az elmúlt években, kihelyezve vállalatoknál.

SEO tanácsadás, saját kutatás alapján

A SEO a komplex online marketing leghatékonyabb eszköze. A keresőoptimalizálás megítélése egy kis időre megrendült a közösségi média marketing felületek kialakulásával, amióta azonban azokon egyre inkább csak fizetett hirdetésekkel lehet nagy eléréseket produkálni, a SEO ismét vezeti a költséghatékony online marketing eszközök listáját. A keresőoptimalizálás azonban nem egy állandó rendszer, a Google algoritmusainak folyamatos változása a korábban jól prosperáló weblapok látogatottságát dönti rommá. Ahhoz, hogy naprakészek legyünk a SEO minden kis trükkjével, folyamatosan figyelnünk kell a nemzetközi irodalmat, valamint saját kísérleteket beállítva ellenőrizzük - vagy megdöntjük az onnan származó állításokat. A megszerzett tudást keresőoptimalizálási tanácsadásunk során alkalmazzuk ügyfeleink weboldalain.